A Széchenyi Terv megvalósításával rövidtávon javítható a költségvetési egyenleg

Az AAM Tanácsadó Zrt. 2008 decembere óta készít Gyorsítósáv címen elemzéseket az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) felhasználásáról. Az AAM szakértői megvizsgálták az Új Széchenyi Tervet (ÚSZT), a korábbi Gyorsítósáv tanulmányokban is már alkalmazott szempontok szerint. A gazdaságélénkítést és -fejlesztés szempontjai mellett az elemzés kiterjedt a várható költségvetési hatásokra.

Az elemzők véleménye a következő öt pontban foglalható össze:

1. Az ÚSZT sokkal fókuszáltabb, mint az ÚMFT, így a megvalósítására reálisabb esély van;

2. Az ÚSZT kellő mértékben koncentrál a gazdasági teljesítmény növelésére, a gazdaságélénkítésére, így vélhetően képes lesz gazdaságilag fenntartható fejlődést elérni;

3. Az ÚSZT által megfogalmazott kitörési pontok tényleges esélyt kínálnak arra, hogy négy-öt éven belül nemzetközileg is versenyképes ágazatok jelenjenek meg a gazdaságban;

4. Az ÚSZT által megfogalmazott prioritások (KKV-preferálása, a kiválasztott ágazatok) magukban hordozzák a jelentős mértékű munkahelyteremtés lehetőségét kettő-négy év távlatában;

5. Az ÚSZT egyes céljai alkalmasak arra, hogy megfelelő forrásallokáció mellett már rövidtávon is jelentősen javítsák a magyar költségvetés egyenlegét;

Az ország jelenlegi helyzetében kiemelt jelentősége van a munkahelyteremtésnek és a költségvetési egyensúly megőrzésének.

Az elemzés alapján ezt a két célt a vitára bocsátott terv az épületek energiafogyasztásának csökkentését célul kitűző eleme valósíthatja meg a leghatékonyabban, különösen, ha a felújítások jelentős mértékben a közszféra épületállományára is kiterjednek. Több uniós ország sikeres példája bizonyítja, hogy az épületek energetikai korszerűsítésével jelentős energia-megtakarítás érhető el, hiszen az épületek fűtése-hűtése jelenti a legnagyobb tételt a lakosság és a közületek energiafogyasztásában.

A fűtési célú energiafogyasztásában kiemelkedő szerepet tölt be a gázenergia, amelyet túlnyomórészt importból szerez be az ország. Emiatt Európában a külföldi energiaforrásoknak hazánk kitettsége a legnagyobb. A gázenergiára fordított költség emellett jelentősen terheli a háztartások és a magyar állam költségvetését is. Az épületek energiatudatos felújításával a lakókörnyezet minősége is javul, valamint jelentősen csökken a CO2 kibocsátás is.

Egy megfelelően megtervezett energiatakarékosság-ösztönzési állami program elsősorban az építőipari kivitelezéssel foglalkozó kis és középvállalkozásoknak jelenthet megrendeléseket, és ezen keresztül növelheti a képzetlen munkaerő foglalkoztatási lehetőségeit, valamint a magyar gyártású építőanyagok iránti keresletet. A tapasztalatok szerint ezáltal hatékonyabban lehet támogatni a kis és középvállalkozásokat, mint a közvetlen vissza nem térítendő támogatásokkal, amelyek sok esetben eltérítik a vállalkozókat a piaci viszonyok követésétől.

Az épületenergetikai fejlesztések ösztönzése az építőipari kis és középvállalkozások megrendeléseinek növelése által már rövidtávon kiváló lehetőséget jelent a gazdaság élénkítésére. Középtávon, 3-5 éven belül pedig újabb kedvező hatás jelentkezik a lakossági fogyasztás növekedése révén, amelynek forrását a fejlesztések miatt képződő energia-költség megtakarítás kínálja majd.

Az AAM számításai szerint az így ösztönzött energetikai korszerűsítő beruházások hatásaként akár 200 milliárd forinttal növekedhet a költségvetés ÁFA és SZJA bevétele középtávon, a megtakarított energiaköltségek miatt felszabaduló többletforrás elfogyasztása következtében 60-120 milliárd forint további ÁFA többlet is keletkezhet. A háztartások kisebb energetikai jellegű kiadásai miatt akár 25 milliárd forinttal csökkenhet a költségvetésből finanszírozott szociális támogatások összege, és többszáz milliárd forinttal csökkenhet a közszféra energiaköltsége is.

A program feltételrendszerének megfelelő kialakításával olyan lakossági kereslet támasztható, amely lökést adhat az épületgépészeti megoldásokat gyártó hazai iparnak is. A magyarországi vállalkozások előnye pedig még tovább növelhető a zöld közbeszerzés alkalmazásával is. Megfelelően integrált megközelítéssel egy nemzetközileg is versenyképes magyar ipari szektor építhető ki, amely az exportképes termékeken keresztül kitörési pontot jelenthet a magyar gazdaságnak.

A fenti pozitív hatások eredőjeként akár már 2011-ben százmilliárd forint értékben javulhatna a költségvetési egyenleg, amely elkerülhetővé teszi a Nemzetközi Valutalap által javasolt, a gazdaság teljesítményét újra visszafogó lakossági megszorítások bevezetését.

Az AAM Tanácsadó Zrt-ről:

Az AAM Tanácsadó Zrt. Magyarország vezető-, 13 országban 1500-at is meghaladó sikeres projektjével a régió egyik meghatározó független tanácsadó cége. A cég legrégebbi pillérét adó AAM Vezetői Informatikai Tanácsadó Zrt. története 1994-re nyúlik vissza. A céget a nagyberuházások professzionális kezelése, a regionális helyismeret és az egyedi kivitelezések, alkalmazásfejlesztések teszik regionálisan is sikeressé. A 2003-ban részvénytársasággá alakult vállalat a tudatos regionális terjeszkedés jegyében 2005-ben alapította meg a ma már elismert piaci szereplőként működő romániai leányvállalatát, az S.C. AAM Management Information Consulting S.R.L.-t. Az ötéves CEE regionális tapasztalattal rendelkező vállalat legújabb irodáját 2009-ben, Zágrábban nyitotta meg. Az uniós források hatékonyabb felhasználásával foglalkozó Gyorsítósáv tanulmányok a www.gyorsitosav.hu microsite-on érhetőek el.

További információk: